Elteltek az első hónapok a COVID megjelenése óta és levontuk az első tanulságokat. A diagnózis sokszor nem könnyű és szakorvosi tudást igényel. A kezelésben vannak biztató eredmények, de egy igazán hatékony gyógymódra még várni kell. Közben pedig nagyon várjuk már a védőoltást, amit kifejleszteni és legyártani egyaránt kihívás. Több korábbi cikkünk szólt már a COVID járványról a blogon. Most ismét dr. Krizsán Gergely, kedvenc klinikai mikrobiológusunk értékel.
Készülni kell a második hullámra
Az influenzához hasonlóan és részben éppen az őszi-téli hónapokban gyakoribbá váló, az influenzavírusok és egyéb kórokozók által okozott légúti fertőzések miatt is fogékonyabbá váló népesség, továbbá a vírus számára vélhetően kedvezőbb időjárás következtében ősszel vagy az év vége felé SZÁMÍTANUNK KELL a járvány újabb fellángolására. Ennek mértéke igen sok tényezőtől függ, jelentős részben a most és a későbbiekben foganatosítandó járványügyi intézkedésektől és a lakosság együttműködési hajlandóságától is. Fontos tényezők még a járványügyi adatgyűjtés és -elemzés hatékonysága, a diagnosztikai tesztek alkalmazásának és értékelésének módja, a terápiás és megelőzési lehetőségek alakulása és az időjárás változásai, de vélhetően a mindenkori influenzajárványok súlyossága is. Erre tehát ugyanúgy fel kell készülnünk egyéni, nemzeti és nemzetközi szinten.
A tesztekhez szakértelem kell
Igen sok, gyakran egymásnak ellentmondó, de legalábbis jelentősen eltérő tapasztalatról lehet értesülni a különböző elven működő illetve különböző gyártók által forgalmazott DIAGNOSZTIKAI TESZTEKRŐL. Noha folyamatosan gyűlnek az eredmények, a legfontosabb gondolat: a tesztek elvégzése szükségességének megállapítása, a megfelelő teszttípus kiválasztása (mind működési elve, mind pedig a gyártó tekintetében) és a kapott eredmények korrekt értékelése illetve az ismételt és/vagy további, más típusú tesztek elrendelése minden esetben szakorvosi feladat, ami semmilyen más módon nem helyettesíthető!
Több kezelési irány
Gyűlnek a tapasztalatok és vannak is ígéretes eredmények a KEZELÉS LEHETŐSÉGEIVEL kapcsolatban, ide tartoznak a közvetlenül vírusellenes hatású szerek, az ún. citokinvihar (az immunrendszer túlzott, a szervezetre káros válaszreakcióinak) kifejlődését gátló szerek és az ellenanyagokkal végzett terápia, mely utóbbiakat a fertőzésen átesett személyek vérplazmájából lehet kinyerni. Teljesen új gyógyszerek kifejlesztése és a mindennapi gyakorlatban való alkalmazhatóvá válása azonban éveket vehet igénybe.
Kell a védőoltás
A megfelelő VÉDŐOLTÁS KIFEJLESZTÉSE alapvető fontosságú (ez véleményem szerint idén ősz előtt nem várható), azonban ez önmagában még nem elegendő: le is kell gyártani a megfelelő mennyiségű védőoltást, meg kell szervezni a szállítást és az elosztást, a szakképzett személyzet pedig be kell adja a kijelölt személyeknek. Igen összetett feladat annak meghatározása is, hogy pontosan kik és milyen prioritási sorrendben vehessék fel a vakcinát, ezen kívül fontos lesz biztosítani a lakosság együttműködését is. Végső soron pedig csak jövőbeli tapasztalataink fogják megmutatni a védőoltás valódi hatékonyságát. Nyájimmunitás aligha képzelhető el védőoltás bevezetése nélkül. Fontos kérdés még, hogy a vírus mennyire bizonyul változékonynak a jövőben és ennek milyen orvosi illetve járványügyi következményei lesznek.
Egyelőre itt tartunk. Amíg nem lesznek pontosabb diagnosztikus, terápiás és prevenciós eszközeink, addig is hallgassunk dr. Krizsán Gergely állandó tanácsára: Őrizzük meg a józan észt. [- a szerkesztő]