Lassan egy éve már, hogy velünk van a COVID-19, avagy a koronavírus járvány. Hol tartunk most, a második hullám derekán? Mire számíthatunk még? Meddig kell még betartani a korlátozásokat? Ahogyan az elején is, most is megosztjuk dr. Krizsán Gergely, az orvosi mikrobiológia szakorvosának gondolatait. Aki nem olvasta volna a sorozat korábbi részeit: dr. Krizsán Gergely a gyakorlatvezetőm volt, most pedig az Our Lady’s Hospitalban dolgozik Navanban, az Ír Köztársaságban. A COVID-járvánnyal kapcsolatban itt a legfrissebb összefoglalója, melyet cikksorozatban közlünk. A korábbiak megtekinthetők itt és itt és itt és itt. 2021 február, 1. rész.
Hol tartunk most? Mi várható a közeljövőben?
A korlátozó intézkedések miatt kialakult gazdasági és pszichológiai nyomás egyre fokozódik. A jó idő beköszöntével pedig még tovább fog növekedni az igény a korlátozások lazítására. Eddigi véleményemhez hasonlóan továbbra is úgy gondolom, hogy 2021 márciusa előtt nem célszerű jelentős enyhítéseket tenni. Utána is csak igen óvatosan, a járványügyi adatok figyelembe vételével: elképzelhető ugyanis, hogy még márciusban sem kerülhet sor számottevő lazításra.
Javasolt továbbá legalább a szomszédos és a legfontosabb utazási célországok járványügyi helyzetét és intézkedéseit is nyomon követni. Fontos azonban tudatosítani, hogy bár több szektor (pl. vendéglátás, turizmus, légitársaságok, kulturális intézmények) sajnálatosan nehéz helyzetbe került, a jelenlegi korlátozó intézkedések Magyarországon messze elmaradnak a 2020 tavaszán tapasztalt szinte teljes lezárástól. A kormány feladatai közé tartozik a gazdasági következmények elhárítása vagy mérséklése, valamint a szükséges támogatások biztosítása a gazdaság szereplőinek illetve a lakosságnak.
Még mindig vigyázni kell?
Fontos, hogy az alapvető biztonsági intézkedéseket (kézhigiéné, megfelelő maszkviselés, távolságtartás: 1,5-2 m) továbbra is be kell tartani. Ennek több oka is van:
- A kézmosás és a kézfertőtlenítés alapvető fontosságú az egyéb fertőzések megelőzésében (beleértve a kórházi fertőzéseket) és az általános higiénében is.
- A nyájimmunitás kialakulásáig vagy megközelítéséig várhatóan még hónapoknak kell eltelniük (ettől még időközben javulhat a járványügyi helyzet), vagyis a járványügyi helyzetre önmagukban a védőoltásoknak néhány hónapig várhatóan még nem lesz számottevő hatásuk.
- Még nagy hatékonyságú védőoltások és magas átoltottság mellett sem 100%-os a védelem.
- Emellett meg kell előzni a passzív átvitelt is.
- A higiénés intézkedéseknek feltehetően számottevő szerepük van abban is, hogy a mostani szezonban (2020/2021) egyelőre nem alakult ki influenzajárvány, azonban erre később még sor kerülhet. Tehát az influenza elleni védőoltás felvétele továbbra is ajánlott.
Hányadik hullám a mostani?
3., Jelenleg a második hullám leszálló szakaszában vagyunk, azonban a veszély még nem múlt el. Alapvetően fontos szabály, hogy a járvány dinamikáját kell figyelni és csak akkor mérlegelhető a lazítás, ha az esetszám már egy ideje kellően alacsony. Az azonnali enyhítés tehát túl nagy kockázatot jelentene. Magyarországon egy egészen minimális 2020. áprilisi hullám után (maximális napi új esetszám 100 fölött) augusztus végén kezdett kibontakozni a második hullám, amely több hónapos elnyújtott időbeli lefutást mutat. A csúcs december elején volt 6000 fölötti napi új esetszámmal, azóta eleinte meredekebb, majd laposabb csökkenést látunk, jelenleg a napi új esetszám 1000 fölötti.
A legújabb vizsgálatok a vírus örökítő anyagának (RNS) növekvő koncentrációját jelzik a szennyvizekben és a járványgörbe is enyhe emelkedést mutat. Ennek alapján fennáll a veszélye az esetszám további növekedésének, így tehát még nem szabad lazítani az érvényben lévő intézkedéseken. Azt, hogy ez csupán egy lokális csúcs vagy pedig a kezdődő harmadik hullám, egyelőre nem lehet biztosan eldönteni.
Meddig marad velünk a vírus?
Gyakori kérdés, nem lehet biztosan megmondani. Véleményem szerint még hatékony tömeges vakcináció esetén is legalább néhány évig számolnunk kell a vírus jelenlétével. Még akkor is, ha nem alakulnak ki olyan variánsok, amelyek ellen az oltások kevésbé hatékonyak. Elképzelhető, hogy a vírusfertőzés szezonálissá válik és meg kell tanulnunk hosszabb távon is együtt élni az új kórokozóval. Azaz eggyel több vírust kell ismerni a differenciáldiagnosztikában, és azt be kell építeni a rutin mikrobiológiai diagnosztikai eszköztárba is. Az is lehetséges, hogy a vírus tartósan velünk marad és időnként súlyosabb járványokat okoz majd, hasonlóan az influenza vírusokhoz.
Meddig tart a világjárvány (pandémia)?
Még gyakoribb kérdés, biztos választ erre sem lehet adni. Jelen helyzetben legfőképpen a vakcináció sebességétől és hatékonyságától, továbbá a lakosság szabálykövetésétől függ. A populáció jelentős részének (de legalább a felének – ez azonban függ a védőoltások hatékonyságától) megfelelő oltási tervek szerinti beoltása komoly logisztikai, anyagi és időbeli igényeket támaszt. Nem tartom valószínűnek, hogy 2021 ősze előtt jelentős mértékű átoltottságot lehetne elérni világszerte. Ha ez sikerül, számottevő hatást gyakorolhat a következő (várható) őszi hullámra, ha nem sikerül, akkor továbbra is a higiénés intézkedések hatékonysága lesz a meghatározó tényező.
Véleményem szerint, bár a védekezés intenzitása változni fog (pl. nyáron előreláthatólag lazítani lehet a szabályokon), 2022 tavaszáig előreláthatóan fenn fog állni a világjárvány.
dr. Krizsán Gergely, az orvosi mikrobiológia szakorvosa
A védőoltásokról hatékonyságáról és a COVID-járvány további vonatkozásairól következő cikkeinkben számolunk be.