A koronavírus terjedése, járványügy, pánik – dr. Krizsán Gergely mikrobiológus

A koronavírus tartja lázban a közvéleményt hosszú hetek óta. Dr. Krizsán Gergely, a University Hospital Kerry (Tralee, Ír Köztarsaság) klinikai mikrobiológus szakorvosa, a Semmelweis Egyetem korábbi oktatója szedte össze szigorúan szakmai szemmel, amit eddig tudni lehet a kórokozóról. Ez egy háromrészes sorozat második cikke a vírus terjedéséről, járványügyről, pánikról. Az első a koronavírus általános jellemzőiről szól, a harmadik pedig a teendőkról szól. A járvány hazai elindulása utáni frissített cikkeink pedig itt és itt olvashatók.

A koronavírus gyorsan terjed

Az eddigi tapasztalatok fényében kijelenthető, hogy a legnagyobb gondot a vírus nagy TERJEDÉSI SEBESSÉGE jelenti, ami a SARS-CoV-2-nak a fogékony emberi sejtekhez történő rendkívül hatékony kapcsolódásának tulajdonítható.

A vírusnak egyre több európai országban történő felbukkanása egyáltalán NEM VÁRATLAN fejlemény. Az első, Kínából exportált eseteket elsősorban Észak-Amerikából és Nyugat-Európából jelentették, amely vélhetően a szóban forgó országok lakosságának magasabb jövedelmi viszonyaival és az ebből következő utazási szokásaival hozhatók összefüggésbe.

Járványügy ON

A vírusnak egy adott országban újonnan történő felbukkanása NEM AZT JELENTI, hogy az adott ország nem biztonságos többé. Azt jelenti, hogy a hatóságok részéről fokozott járványügyi intézkedésekre, a lakosság részéről pedig fokozott elővigyázatosságra és fegyelemre van szükség. Problémát jelent viszont, ha egy országban újabb góc (cluster) alakul ki, azaz már helyben is el lehet kapni a fertőzést, nemcsak az eredetileg érintett területekre történő utazás során. Jelentős góc alakult ki Észak-Olaszországban, Iránban és Dél-Koreában. Európai viszonylatban előbbi okozza a legtöbb problémát, a síelésből hazatérő utazók miatt.

Minden országnak és minden egészségügyi intézménynek meg kell tennie a SZÜKSÉGES ELŐKÉSZÜLETEKET, hogy miként biztosítsák a vírus terjedésének megakadályozását, a diagnosztikai hátteret, a betegek ellátását és a szükséges járványügyi intézkedéseket (pl. kontakt személyek felderítése). Mindehhez elengedhetetlen az egyes intézmények és az egyes országok közötti hatékony és higgadt kommunikáció.

Számok

A WHO 2020. március 7-én írt, 47-es számú HELYZETJELENTÉSÉNEK adatai: 101927 megerősített eset, ebből 80813 Kínában, 21110 egyéb országokban (93 érintett ország). Kínában 3073 haláleset (3,8%-os halálozás), egyéb országokban 413 haláleset (1,96%-os halálozás). A Kínában tapasztalt magasabb halálozási ráta hátterében a fertőzöttek magas száma (és így a nehezebben megvalósítható járványügyi intézkedések), a diagnózis és így az egészségügyi ellátás késedelmei illetve szociális okok feltételezhetők.

Lassuló terjedés

Mindazonáltal Kínában az esetszám növekedésének üteme lassulni látszik, elsősorban az igen szigorú járványügyi intézkedéseknek köszönhetően. Egyelőre feltűnően kevés esetről érkezett jelentés Afrikából. Ennek oka lehet a kevesebb utazás, de a jelentési fegyelem hiányosságai is. Feltételezhető, hogy Afrikában is magasabb halálozási aránnyal kell majd számolni, mint Európában és Észak-Amerikában, egészségügyi, gazdasági és szociális okokból, amennyiben az esetek száma tovább nő Afrikában is.

Várjuk a tavaszt

A koronavírusok a hideg és nyirkos időjárást kedvelik, ilyen körülmények között feltételezhetően néhány napig fertőzőképesek maradnak a környezetben és tárgyakon, meleg és száraz időben azonban gyorsan inaktiválódnak. Tehát a tavasz beköszöntével a járványügyi helyzet JAVULÁSA remélhető.

Emberről emberre terjed

A betegség emberről-emberre terjed, másféle átvitel révén történő fertőződésről egyelőre nem érkezett jelentés. Az állatok szerepe a vírus terjesztésében közvetlenül nem tűnik jelentősnek, igaz, még nem áll rendelkezésre elegendő adat. Jelen ismereteink alapján a Kínából vagy egyéb érintett területekről érkező küldemények révén nem várható fertőzés kialakulása, mindazonáltal ajánlott a nem sürgős küldemények feladásának ill. megrendelésének ELHALASZTÁSA.

A maszk segít, de nem tökéletes

A sebészeti maszk valamelyest csökkenti a fertőződés esélyét, de NEM NYÚJT kielégítő védelmet, mivel nem elég sűrű szövésű ahhoz, hogy hatékonyon szűrje ki a vírust tartalmazó légúti váladékcseppeket. Hatékonyságát tovább rontja a nem megfelelő felhelyezés (még a vírust tartalmazó aeroszolt hatékonyan kiszűrő FFP2 és FFP3 maszkok felhelyezését is erre kiképzett személyek oktatják), a vírus szembe dörzsölése és a kézhigiéné elmulasztása (és az arc ill. a száj megérintése). A sebészeti maszk a már tüneteket mutató betegek további személyeket történő megfertőzésének elkerülésében hasznos. Mindazonáltal elgondolkodtató, hogy ilyen horderejű események szükségesek ahhoz, hogy felhívják figyelmünket a mindennapos higiénés intézkedések fontosságára.

A Föld fellélegzik

A vírus megjelenése KEDVEZŐ hatásúnak mutatkozik a klímaváltozás elleni küzdelemben és a mémiparban, jóllehet a sebészeti maszkok tömeges eldobálása (és igen lassú lebomlása) újfajta hulladékterhelést jelent.

Pánik, pánik, pánik

Az élelmiszerkészletek kifosztása, a sebészeti maszkok felvásárlása és egyéb pánikreakciók teljesen fölöslegesek és Európában bizonyosan TÖBB KÁRT OKOZNAK, mint maga a vírus, mivel öngerjesztő folyamatokat indítanak be. Az a hozzáállás sem segít, ha valaki (személyes tapasztalatok alapján akár idősebb emberek is) azért nem hajlandók lemondani utazásukat (akár az érintett területekre is), mivel nem kívánnak anyagi veszteséget elszenvedni. Fokozott fegyelemre, együttműködésre és higgadt gondolkodásra van szükség a lakosság részéről is.

Pánik a kórházakban

Sajnos a pánikhangulat az egészségügyi intézményekben is rendszeresen felüti a fejét. Igen fontos, hogy az alapvető, már jóváhagyott teendőkről ne feledkezzünk meg (pl. legyen kijelölt helyiség a gyanús betegek elkülönítésére, a megfelelő mintákat küldjék laboratóriumi vizsgálatra és a megfelelő infekció kontroll intézkedéseket hozzák meg). Szintén alapvető fontosságú, hogy a COVID-19 kizárása mellett ne feledkezzünk meg egyéb, már ismerten jelen lévő, valószínűbb és veszélyesebb kórokozókról (és esetlegesen a nem fertőző betegségekről) sem.

Pánik a médiában

Jelen ismereteink szerint a járvány igazi veszélyét nem a halálozási arány, hanem a kialakult helyzetre adott, sokszor túlzó, inadekvát és improduktív intézkedések és legfőképpen a média és a nem hiteles személyek által gerjesztett pánikhangulat jelenti. Ezt nevezhetjük a vírus „indirekt patogenitásának” is. Az egészségügyi ellátás szintjén a legfőbb probléma a szükséges eljárások megszervezésének és foganatosításának erőforrás-igénye és az egészségügyi rendszerek várható még további túlterhelődése, amely révén késedelmet szenvedhet a súlyos (fertőző és nem fertőző) betegek ellátása (akár COVID-19, akár valami egészen más a diagnózis).

dr. Krizsán Gergely, klinikai mikrobiológus