A koronavírus tartja lázban a közvéleményt hosszú hetek óta. Dr. Krizsán Gergely, a University Hospital Kerry (Tralee, Ír Köztarsaság) klinikai mikrobiológus szakorvosa, a Semmelweis Egyetem korábbi oktatója szedte össze szigorúan szakmai szemmel, amit eddig tudni lehet a kórokozóról. Ez egy háromrészes sorozat befejező cikke, egy 8 pontos kivonat a legfontosabb teendőkről. Az első bejegyzés a koronavírus általános jellemzőiről szólt, a második pedig a vírus terjedéséről, járványügyről, pánikról. A járvány hazai elindulása utáni frissített cikkeink pedig itt és itt olvashatók.
A következő szempontokat érdemes ÉSZBEN TARTANI:
1. A higiénés rendszabályok betartása, különös tekintettel a kézhigiénére
2. A tömeg, a zsúfolt helyek kerülése
3. Tüsszentés a könyökhajlatba (és nem a kézbe vagy a levegőbe) vagy zsebkendőbe (amelyet azonnal szemetesbe kell dobni)
4. Az utazások átgondolása, lehetőség szerint elhalasztása, főleg a kritikus területek vonatkozásában
5. Rendszeres tájékozódás megbízható forrásokból, beleértve szükség esetén az illetékes hatóságokat és a nemzeti információs vonalat is
6. Immunrendszerünk erősítése (egészséges étkezés és életmód, vitaminpótlás)
7. Ha akut légúti tüneteket észlelünk magunkon (köhögés, légszomj, láz) ÉS fennáll utazási előzmény az érintett területekre vagy kontaktus igazoltan fertőzött személlyel a tüneteket megelőző 14 napon belül, akkor NE menjen el se háziorvosához, sem egészségügyi intézménybe, sem pedig közösségbe, HANEM telefonon beszélje meg a szükséges teendőket háziorvosával vagy a területileg illetékes ügyeletes orvossal. Ezen kívül a Nemzeti Népegészségügyi Központ is bármikor hívható a 06 80 277 455 és a 06 80 277 456 telefonszámokon.
8. A fentieken kívül pedig a pánik kerülése, a higgadtság és a JÓZAN ÉSZ megőrzése.
dr. Krizsán Gergely, klinikai mikrobiológus
Hiányolom a „kérdez-felelek” internetes felületet. Ahol bármilyen „ostoba” kérdése is van valakinek választ kaphat szakembertől. Amit eddig leszűrtem a sokfelől jövő, egymást ismételgető, ugyanakkor egymásnak is időnként ellentmondó tájékoztatásokból, elég kevés. Szinte mindegyik azt álltja, hogy ez a vírus rendkívül sérülékeny, gazdatest nélkül, valamilyen felületre kijutva két óra alatt elpusztul. Ha ez így van, mi értelme van a napi fertőtlenítésnek például a tömegközlekedései járműveken, melyek órákat állnak éjszaka, miközben nap közben ezrek fertőzik rajta egymást akadálytalanul cseppfertőzéssel és fizikai érintéssel? A maszk a fent írtak szerint nem-, vagy csak alig használ mint személyi védekezés, az alany megfertőződése ellen . Viszont ha van egy jobb, „ipari” maszkom mint a szokásos, eldobható (és környezetszennyező) orvosi vizsgálómaszk, akkor az nyilván hatásosabb. Ezt azonban az ember többször is fel szeretné használni. HOGYAN fertőtlenítsük? Amúgy az emberek többsége, bár észre se veszi állandóan az orra, szája körül babrál. Ez, összekötve, hogy a tömegközlekedésben meg mindenki fogdos kapaszkodót, korlátot, miközben a tenyerébe köhög, tüsszent (lásd még a pápát az erkélyen) a legdirektebb fertőzési forrás ami ellen a maszk a leghatásosabb. Tehát, hogy a saját kezünkről a saját szánkba ne jusson a vírus. Ugyanitt hasznos lenne mindenkinek kesztyű viselése. Nem gumikesztyű, amibe beleizzad a kéz hanem textil. de azt is fertőtleníteni kell. HOGYAN? Se a papír-textil alapú maszkot, se a kesztyűt nem lehet állandóan mosni. Vajon ha berakom a mikrohullámú sütőbe , ami fizikailag nem károsítja az anyagot, a nagyfrekvencia elpusztítja a vírust?
Akut alsó léguti… 🙂 A CoViD-19-nek jellemzően alsó léguti tünetei vannak, tehát pl. a tüsszentés nem jellemző rá, ahogy az orrfolyás és a torokfájás sem 🙂