Mennyire hatékonyak a védőoltások? Beoltassuk-e magunkat? Ha igen, milyen vakcinával? Biztonságos ez egyáltalán? A leggyakoribb kérdésekre dr. Krizsán Gergely, az orvosi mikrobiológia szakorvosa ad választ. dr. Krizsán Gergely a mikrobiológia gyakorlatvezetőm volt, most pedig az Our Lady’s Hospitalban dolgozik Navanban, az Ír Köztársaságban. A COVID-járvánnyal kapcsolatban itt és itt és itt és itt írt már a blogon. Most pedig a legfrissebb összefoglaló 2. része következik (az 1. itt volt).
Mennyire hatékony egy védőoltás?
A védőoltások 60-95 %-ban váltanak ki megfelelően hatékony immunválaszt, a szórás tehát igen nagy. Összehasonlításképpen: az influenza védőoltások maximális hatékonysága 70 % körüli, igaz, ez nagyban függ a vizsgált populációtól és a vizsgálat során alkalmazott módszerektől, emellett attól is, hogy melyik influenzaszezonra vonatkoztatják. Elsősorban az mRNS- vakcinák tűnnek ennél érzékelhetően hatékonyabbnak.
Meddig tart a védettség?
A védettség időtartama még nehezebb kérdés. Egyrészt mert várhatóan jelentős egyéni különbségek lesznek ebben is, másrészt még nem telt el kellő idő ennek meghatározására. Emellett problémát jelenthetnek majd az új vírusvariánsok is. Tehát egyelőre nem tudjuk biztosan, mennyi ideig marad fenn hatékony immunitás, ez pedig alapvető szempont a járvány leküzdésében. A fentiek korrekt megállapításához igen sok adat gyűjtésére és feldolgozására van még szükség.
Beoltassuk-e magunkat?
A válasz: igen, ha lehetséges. A lakosság oltása az adott ország oltási terve szerint, az oltások elérhetőségének függvényében folyamatosan zajlik. Az oltás önkéntes és ingyenes. Az oltásra való regisztráció nem jár semmilyen kötelezettséggel. Ha valaki ismerten valamilyen betegségben szenved, kezelés alatt áll, rendszeresen szed gyógyszert, mindenképpen konzultájon háziorvosával vagy kezelőorvosával. Ha valakinek kételye merül fel vagy tájékozódni szeretne, ugyanezt tegye. Rendkívül fontos azonban, hogy csak hiteles forrásokból tájékozódjunk!
Sok jogos kérdés merül fel az új védőoltások biztonságosságával kapcsolatban. Számos körültekintő és sok személyt magába foglaló vizsgálat alapján valamennyi oltást biztonságosnak és hatékonynak minősítették. Tehát jelentős illetve súlyos mellékhatásokkal nem vagy csak igen ritkán kell számolni.
Az is vélelmezhető, hogy ebben a különleges helyzetben egyetlen komoly gyógyszergyár sem vállalja azt a hatalmas kockázatot, hogy eltitkol bizonyos mellékhatásokat vagy szövődményeket, még ha azok ritkán léptek is fel a korábbi vizsgálatok során. Mivel hatalmas populációkat fognak beoltani, a kis valószínűséggel bekövetkező mellékhatásokkal is számolni kell. Ilyen mértékű gazdasági és erkölcsi kockázatot egyetlen cég sem vállalhat. Jelenleg azonban azt lehet mondani, hogy a vírusfertőzés nagyságrendekkel nagyobb kockázatot jelent, mint a védőoltás felvétele. Másfelől a tömeges vakcináció során gyűjtött tapasztalatok szolgálnak majd valódi információkkal a hatékonyságról és a mellékhatásokról. Igaz, ezen adatok összegyűjtéséhez és elemzéséhez időre és fokozott körültekintésre lesz szükség.
Milyen védőoltások elérhetőek jelenleg?
A német-amerikai Pfizer-BioNTech és az amerikai Moderna ún. mRNS (a fehérjeszintézisben szerepet játszó hírvivő RNS) alapú vakcinát gyárt, amelyek hatékonysága az eddigi vizsgálatok szerint 95 %-ra tehető. Előbbi – 70 °C-on, utóbbi -20 °C-on tárolandó és szállítandó, ami logisztikai kihívást jelent.
A brit Oxford-AstraZeneca és az orosz Gamaleya Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kidolgozott Szputnyik V ún. adenovírus vektorokat tartalmaznak. Előbbi módosított csimpánz adenovírust, míg utóbbi kétféle módosított emberi adenovírust tartalmaz: a második oltásban az első oltástól eltérő típusú adenovírus (5-ös típus) található azért, hogy az első oltásban lévő adenovírus (26-os típus) ellen kialakult immunválasz ne csökkentse a második oltás hatékonyságát. A brit vakcina hatékonyságában nagy a szórás (60-90 %), az orosz vakcina hatékonysága 90 % körüli, mindkettő 2-8 °C-on tárolható és szállítható, ami logisztikai könnyebbséget jelent.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a fenti technológiákat már korábban kifejlesztették és vizsgálatok is folynak velük kapcsolatban, igaz, emberi védőoltásokban eddig közvetlenül még nem alkalmazták őket.
A kínai vakcinák teljes inaktivált vírust tartalmaznak, ez a technológia több ma is használt, részben kötelező védőoltás előállításának is alapját képezi (pl. a járványos gyermekbénulás megelőzésére szolgáló Salkvakcina, a legtöbb influenza elleni védőoltás és a hepatitis A elleni vakcina). A Sinopharm cég vakcinájának hatékonysága 80 % körülinek mutatkozik. A Sinovac által gyártott CoronaVac védőoltás hatékonysága ettől valószínűleg elmarad, igaz, a vizsgálati eredmények szórása nagy. Mindkét védőoltás 2-8 °C-on tárolható és szállítható, ami logisztikailag kedvező. Kutatások folynak további vakcina-jelöltekkel kapcsolatban és létezik orrspray formájában alkalmazható, egy dózisú, legyengített (attenuált) vírust tartalmazó jelölt is.
Melyik vakcinát válasszuk?
Jelenlegi ismereteink szerint a jóváhagyott vakcinák mindegyike kielégítő hatékonysággal és az elvárható biztonsággal alkalmazható (Beleértve minden Magyarországon jóváhagyott vakcinát- erősítette meg a szerkesztő kérésére a szerző.). A kínai védőoltásokkal kapcsolatban egyelőre még kevesebb adat áll rendelkezésre. A gyártó és szállító kapacitás korlátai miatt azonban egyelőre mind az oltás idejét, mind pedig az alkalmazható vakcinát azok elérhetősége fogja meghatározni.
Választani leginkább a hatékonyságbeli különbségek alapján lehet, eszerint az mRNS-vakcinák tűnnek jelenleg a legígéretesebbnek. A két részoltást azonban mindenképpen azonos vakcinával kell végrehajtani. Nem helyeselhető az a brit intézkedés, hogy a második oltást nem 3, hanem maximálisan 12 hét elteltével is be lehet még adni, annak érdekében, hogy adott időpillanatban több személy juthasson első oltáshoz. A következő problémák merülnek fel ugyanis: a gyártó licence nem ilyen beadási sémára szól, a védőoltást felvevők beleegyező nyilatkozatában sem ez szerepel, továbbá nehezebbé válhat a későbbi vizsgálatok kiértékelése. A legfőbb aggály azonban az, hogy az első oltás után kialakuló, azonban még nem kellően hatékony és/vagy hosszantartó (szuboptimális) immunitás kedvezhet olyan vírustörzsek kiszelektálódásának (megjelenésének és elterjedésének), amelyek ellen az adott védőoltás már kevésbé hatékony.