Hatékonyan, mindkettőt egyszerre – vághatnánk ki magunkat, de azzal csak becsapnánk magunkat. Az alapos tanuláshoz ugyanis sok idő és energia szükséges. Erre persze sosincs elég időnk, ezért sokszor vagyunk a felületesebb, de gyors tanulásra kényszerítve. Hogy éppen alaposan vagy gyorsan sajátítunk-e el valamit, az attól függ, hogy mennyire fontos az, amiről tanulunk és hogy mennyi időnk van rá.
A tananyag azon részeit, amik fontosak neked, mindig jó alaposan tanuld meg. Ha például tudod, hogy valamilyen manuális szakmát fogsz majd választani, a szakterületed anatómiáját, a társszakmákat és magát a választott diszciplina tantárgyára mindig szentelj külön figyelmet. Ugyanígy ha mondjuk valamilyen belgyógyászati szakmát választanál, már az elejétől kezdve legyen egy jó alapod élettanból, aztán fordíts sok figyelmet az összes belgyógyászati tárgyra. Ha pedig mondjuk kutató lennél, a legtöbb figyelmet az alapozó tárgyaknak, a statisztikának, meg a hozzád közel álló kötelező és választott tárgyaknak szenteld. Bármit is tervezel, azzal foglalkozz a legtöbbet, amilyen pályára készülsz.
A számodra kevésbé lényeges dolgokat pedig igyekezz gyorsan elsajátítani. Erre rá is leszel kényszerítve, hiszen azt fogod érezni, hogy az általad választott fontos dolgokon kívül alig jut időd másra. De ez így van rendjén. Elégedj meg mindenből egy biztos alappal, ami elég a jó vizsgaeredményhez. Nem kell minden tárgyból a tökéletes tudásra törekedni, mert különben eltéveszted a fókuszt a lényegről.
Az időbeosztásod is tükrözze, hogy mit szeretnél minél alaposabban és mit szeretnél minél gyorsabban megtanulni. A legfontosabb dolgokkal év közben is sokat foglalkozz, mert igazán mély ismereteket csak így, folyamatos tanulással lehet elsajátítani. A kisebb és kevésbé fontos tárgyakra pedig év közben csak a mindenképp szükséges energiát szánd. Persze az első két-három évben így is mindennel kell majd egy kicsit foglalkoznod év közben, de a hangsúlyokra már akkor is lehet figyelni. Aztán a harmadik-negyedik évtől kezdve egyre több olyan tárgy lesz, amivel szinte csak a vizsgaidőszakban fogsz foglalkozni.
Ezt a fajta hozzáállást a vizsgáztatók is meg fogják érteni, sőt el is fogják várni. Minél idősebb leszel, annál inkább. Sokan kérdezik meg feleltetés előtt, hogy kiből milyen orvos lesz, és aztán ennek tükrében osztályoznak is. Fordíts sok figyelmet a választott területedre és ezt oszd meg bátran a vizsgáztatóval is. (A trükközést, hogy ortopédia vizsgán szemész, sürgősségin meg bőrgyógyász akarsz lenni, csak végszükség esetére tartogasd).
Ha mindezeket betartod, orvosként majd hálás leszel magadnak, hogy bár mindent megtanultál annak idején, azért a saját szakmádhoz értesz a legjobban.