A koronavírus tartja lázban a közvéleményt hosszú hetek óta. Dr. Krizsán Gergely, a University Hospital Kerry (Tralee, Ír Köztarsaság) klinikai mikrobiológus szakorvosa, a Semmelweis Egyetem korábbi oktatója szedte össze szigorúan szakmai szemmel, amit eddig tudni lehet a kórokozóról. Ez egy háromrészes sorozat első cikke a vírus általános jellemzőiről, a második a vírus terjedéséről, a harmadik pedig a teendőkról szól. A járvány hazai elindulása utáni frissített cikkeink pedig itt és itt olvashatók.
Nem simán „koronavírus”, hanem…
Az ún. „új koronavírus” hivatalos MEGNEVEZÉSE: 2019-nCoV (2019 – novel Coronavirus) illetve SARS-CoV-2, az általa okozott légúti fertőzés megnevezése: COVID-19 (Coronavirus Disease – 19). A vírus először a közép-kínai Wuhan városában okozott akkor még ismeretlen eredetű tüdőgyulladással járó fertőzéseket 2019 decemberében.
Érzékeny kézmosásra
A vírus a Coronaviridae víruscsaládba tartozik. Örökítőanyaga RNS, amelyet fehérjeköpeny és membránszerű foszfolipid-struktúra (burok) vesz körül. A burok érzékeny detergensekre (pl. szappan) és az alkohol-alapú fertőtlenítőszerekre. Nélküle a vírusrészecskék elveszítik fertőzőképességüket, ezért a helyes KÉZHIGIÉNÉS GYAKORLAT kiemelkedő jelentőségű a fertőzés és a vírus terjedésének megelőzésében.
A rokonokat ismerjük
Bár a 2019-nCoV valószínűleg egy újonnan kialakult vírus, a koronavírusok közül többet is JÓL ISMERÜNK. Négyet ezek közül rutinszerűen ki tudunk mutatni megfelelő légúti mintákból és általában enyhe felső légúti panaszokat (náthát ill. influenzaszerű tüneteket) okoznak, csupán tüneti kezelést igényelnek. Szintén a koronavírusok közé tartozik a 2003- ban járványt okozó SARS-CoV (SARS = Severe Acute Respiratory Syndrome = Súlyos Akut Légzőszervi Tünetegyüttes) és a 2012-ben járványt okozó MERS-CoV is (MERS = Middle East Respiratory Syndrome = Közel-keleti Légzőszervi Tünetegyüttes).
Nem tudjuk, hogy honnan jött
A vírus EREDETÉVEL kapcsolatban egyelőre zajlanak a vizsgálatok. A denevérek és a tobzoskák szerepe valószínűsíthető. Az ezzel kapcsolatos spekulációk összeesküvéselméletek táptalajául szolgálhatnak.
Tünetek, lappangási idő
A betegség cseppfertőzéssel terjed, LAPPANGÁSI IDEJE átlagosan 3 nap, de ritkán akár 3 hét is lehet. A megfigyelési idő megállapításakor 14 nappal szoktak számolni (karanténszabály). Egyelőre nem tisztázott, hogy a beteg a tünetek megjelenése előtt mennyi idővel tekinthető potenciálisan fertőzőnek. A vírus légúti fertőzéseket, súlyos esetben tüdőgyulladást vagy ARDS-t (Akut Respirációs Distressz Szindrómát) tud okozni, ami lényegében a tüdő szöveti állományának gyors lefolyású gyulladása által okozott légzési elégtelenséget jelenti. A legtöbb esetben (kb. 85 %) azonban csak enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz vagy a fertőzés teljesen tünetmentes. A vírus székletből történt kimutatásának jelentősége egyelőre nem ismert.
Diagnózis
A klinikai kép alapján NEM LEHET diagnosztizálni a COVID-19-et. Az utazási anamnézis, igazolt fertőzött személlyel való kontaktus esetén kialakuló légúti fertőzés és/vagy láz esetén gondolni kell rá, meg kell tenni a szükséges járványügyi intézkedéseket és bejelentéseket és a megfelelő légúti mintákat haladéktalanul az erre a célra kijelölt referencia laboratóriumba kell küldeni. A teszt több lépésből áll és a vírus genetikai anyagának (RNS) kimutatásán alapul, néhány órán belül elvégezhető. Azonban kiemelten fontos a referencia laboratóriummal történő kommunikáció megszervezése (értesítés a beküldött mintáról és az eredmény fogadása). Betegágy melletti gyorsteszt NEM áll rendelkezésre.
Kezelés
Jelenleg NINCS jóváhagyott és a mindennapi gyakorlatban is használható antivirális szer az „új koronavírus” ellen, igaz, bizonyos szerek hatékonyságát kísérletes körülmények között már kimutatták. Jelenleg védőoltással sem rendelkezünk a fertőzés megelőzésére vagy súlyosságának mérséklésére, azonban világszerte több intézetben is intenzív kutatások folynak a vakcina kidolgozása érdekében. Az antibiotikumok hatástalanok a vírussal szemben, azonban szükségesek lehetnek a másodlagos bakteriális fertőzések kezelésében.
Szaporább, mint az influenza
A vírus R0 értéke (alap SZAPORODÁSI RÁTA) 3 körüli érték lehet a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján. Az influenza esetében az érték kb. 1,3. Ez a szám azt mutatja meg, hogy egy fertőzött ember hány másik embernek képes átadni a kórokozót fogékony populációban, járványügyi intézkedések nélkül. Ezek alapján a vírus további terjedése és újabb országokban való megjelenése várható. Ennél sokkal informatívabb azonban az RE érték, amely azt mutatja meg, hogy egy fertőzött ember hány másik embernek képes átadni a kórokozót járványügyi intézkedések mellett. Ez a szám a 2019-nCoV vonatkozásában jelenleg még nem ismeretes.
Az eddigi tapasztalatok fényében kijelenthető, hogy a legnagyobb gondot a vírus nagy TERJEDÉSI SEBESSÉGE jelenti, ami a SARS-CoV-2-nak a fogékony emberi sejtekhez történő rendkívül hatékony kapcsolódásának tulajdonítható.
Halálozás
A COVID-19 HALÁLOZÁSI RÁTÁJA 2-3 %-ra tehető a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján.
A halálozási rátával kapcsolatban néhány FONTOS MEGJEGYZÉS:
a) Ez az érték a későbbi tapasztalatok alapján változhat, várhatóan csökkenni fog. Ennek egyik oka az, hogy járványok elején a hatóságok biztonsági okokból inkább túlbecsülik a halálozási arányt, másrészt nagy a bizonytalanság a fertőzött személyek számát, azaz a halálozási arány nevezőjét illetően.
b) Mint minden más fertőzés esetén is, a halálozási arány nem azonos az egész populációra vonatkoztatva: függ az életkortól és a már fennálló betegségektől, állapotoktól, kezelésektől, szociális körülményektől is. Idős, többszörös társbetegségekkel küzdő vagy épp immunszupprimált betegek körében magasabb halálozási arány várható.
c) Igen valószínű, hogy jelentős számú fertőzött személyről (akik vagy teljesen tünetmentesek maradtak vagy csak enyhe tüneteik voltak) nem tudunk, mivel nem fordultak orvoshoz. Így a halálozási arány nevezője (összes fertőzés) a jelenleg ismertnél vélhetően nagyobb, azaz a halálozási arány a jelenleg ismertnél vélhetően kisebb.
d) A SARS-CoV által okozott fertőzések halálozási aránya 10 %, míg a MERS-CoV esetében 34 % volt. Előbbi 770, utóbb 910 halálos áldozatot követelt nagyságrendileg. A SARS-CoV és a MERS-CoV terjedését is sikerült hatékony járványügyi intézkedésekkel megfékezni, nem következett be világméretű gazdasági, infrastrukturális vagy egészségügyi összeomlás.
e) Igaz, hogy az influenza halálozási rátája 0,1 %-ra tehető, évtizedek óta ismerjük, vannak ellene hatékony védőoltások és antivirális szerek, mégis évente közel félmillió ember haláláért felelős és minden télen okoz járványokat világszerte.
dr. Krizsán Gergely, klinikai mikrobiológus